A magyar történelem, a Magyar Államiság szent jelképe a Magyar Szent Korona! A kicsinyített, 24 karátos arannyal bevont replika hagyománytisztelő, egyedi kivitelezésű, ugyanakkor exkluzív ajándéktárgy. Kizárólag különleges, páratlan alkalmakra.
A Tradíció Manufaktúra Kft. által gyártott, 24 karátos arannyal bevont Magyar Szent Korona replika emléktárgy kizárólag tradicionális úton, kézzel készül.
CONCORD BEST Gyártó és Forgalmazó Kft.
Kovács Sándor, ügyvezető igazgató
telefon: +36 (20) 4373455
e-mail: [email protected]
web: http://www.concordbest.com/
A Magyar Államiság szimbóluma a Szent Korona – I. István királlyá avatásától kezdve – Magyarországon a legfontosabb felségjelvény.
A magyar Szent Korona Európa egyetlen olyan koronázási ékszere, melynek eredete több mint 1000 esztendőre nyúlik vissza. Ezt a szimbólumot őrizvén, a korona áldásos tiszteletére, hogy minden magyar- és magyar érzelmű lélek számára elérhető legyen, elkészítettük a korona replikáját, mely valamelyest közelebb hozhatja hozzánk népünk, s hazánk történelmének kezdetekig visszanyúló eredetét.
A Magyar Szent Korona
rövid története és útjai
Az első keresztény magyar király, Szent István (1000-1038) számára a Pápa az 1000. esztendőben koronát küldött, melyet egészen a XIV. századig Székesfehérváron a Szűz Máriáról elnevezett székesegyházban őriztek. A székesegyház egyben az Árpád-házi királyok koronázó temploma, magánegyháza és temetkezési helye volt. A koronázási szertartás főszereplője az egyház képviseletében az esztergomi érsek, aki a koronázás jogát birtokolta.
A Szent Korona az évszázadok során egyfajta közjogi jelentéstartalmat nyert, mely szerint a Szent Korona a főhatalom birtokosa és az uralkodó felett áll. Míg más népeknél a királyhoz készíttetnek koronát, addig nálunk fordított a helyzet: a koronához keresnek királyt. A magyar jog a legfelsőbb állami méltóságnak tekintette a magyar Koronát, tehát a mindenkori király fölé helyezte.
Koronánkat, 1083-tól, I. István király szentté avatása óta nevezzük Szent Koronának.
Az elmúlt évszázadok során a magyar Szent Korona viszontagságos utakat járt be, melynek tartalmi részleteit ismerve csodával határos, hogy egy évezred elteltével is hazánk koronázási ékszerei között tisztelhetjük és őrizhetjük.
A Magyar Szent Korona
felépítése, jelentőségei és szimbólumai
A koronát két fő részből állították össze, az úgynevezett görög koronából (corona graeca), mely a korona alsó része, és a latin koronából (corona latina), amely a korona felső részét képezi. A görög korona anyagát tekintve aranyból készült, de sok ezüsttel ötvözve, hogy tartása megfelelő legyen. Két fő részre oszlik: alsó és felső részre.
A felső rész: elől fültől fülig háromszög alakú és félköríves oromzatok egymásutánja, hátul az oromzatok helyett nagy gyöngyök találhatóak. Elől és hátul középen egy-egy kép díszíti, melyeken Krisztus, illetve Dukász Mihály bizánci császár képe látható.
Az alsó rész felépítése: nyolc, négyszögletű színes zománclemez váltakozik sima mezőkkel, a sima mezőkben drágakövek vannak, a zománclemezek arkangyalokat, szenteket, uralkodókat ábrázolnak.
A latin korona sötétebb, tisztább aranyból kimunkált négy keresztpántból áll, melyek kb. 5 centiméter szélesek. A pántokon található képek apostolokat ábrázolnak, tetején pedig egy Krisztus-kép látható, mely átfúrva tartja a keresztet. Két oldalán hosszú, lecsüngő aranyláncok díszítik, melyek lóhere formában csoportosuló drágakövekben végződnek. Hátul középen egy hasonló lánc csüng.
A tetején lévő keresztet meglehetősen drasztikusan, a Krisztus-kép átlyukasztásával valószínűleg a 16. században illesztették rá. A kereszt elferdüléses sérülése minden bizonnyal a 17. századra tehető. Kutatások szerint, egy koronázási szertartás előtt, a koronaékszereket tartalmazó láda fedelét durva módon felfeszítették, mivel a vasláda kulcsa tévedésből Bécsben maradt, és a koronát a szertartásra ki kellett szabadítani a vasláda fogságából. A törékeny korona így megsérült, a kereszt elferdülése mellett a keresztpánt is eltörött, melyet később megjavítottak. A keresztet nem lehetett visszaegyenesíteni, így azt az 1860-as években, Ferenc József koronázása kapcsán rögzítették ferde állapotban, ahogyan ma is látható.
Az államalapítás ezeréves évfordulója alkalmából Magyarország méltó helyre emeli a Szent Koronát, és a nemzet múzeumából a nemzetet képviselő Országgyűlés oltalma alá helyezi. A törvény a korona őrzési helyeként a Parlament épületét jelölte ki, ugyanakkor biztosította az állandó megtekinthetőség feltételeit.
A 24 karátos arannyal bevont
Magyar Szent Korona replika
A Tradíció Manufaktúra Kft. által gyártott emléktárgy a Manufaktúra műhelyeiben, kizárólag kézimunkával készül, 24 karátos arannyal bevonva.
Célunk a Szent Korona másolatának eljuttatása minden, a Magyar Nemzetet tisztelő emberhez, Magyarországon és külhonban egyaránt.
„Tiszteletben tartjuk alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.” (Magyarország Alaptörvénye, 2011. április 25.)
24 karátos arannyal bevont
Magyar Szent Korona replika
médiamegjelenések, támogatások
Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere • 2013. október 24.
Kövér László, az Országgyűlés Elnöke • 2014. február 26.
www.hirek.sk • 2015. november 9.
MEGRENDELŐ ŰRLAP
A 24 karátos arannyal bevont Magyar Szent Korona replika
ára 165 000 Ft / db + postaköltség
Többet rendelne? Kérje kedvezményes ajánlatunkat!
